? ; Keresztyén Testvérgyülekezet

A testvérgyülekezeti mozgalom

Gyülekezetünk általánosságban protestáns elveket vall, konkrétabban követi az apostolok korától kisebb és elszórtabb közösségekben fennmaradt egyszerű hitet, amelynek alapja a Biblia, amiben Isten ihletett és tévedhetetlen Szavaként hiszünk.
Ez egyszerű hit alapja Urunk Jézus Krisztus halála, aki elszenvedte Isten haragját, bűneink büntetését helyettünk.

Nem alkotunk szokásos értelemben vett egyházi formát, de ragaszkodunk a gyülekezet szellemi egységéhez, melynek alapja a Krisztussal való élő kapcsolat illetve a Szent Szellem vezetése, Isten Igéjének élő tanításán alapulva. Értelemszerűen nincs lelkipásztor gyülekezeteinkben.
A vezetést és az ige hirdetését azok a férfitestvérek végzik, akik ajándékot kaptak rá Istentől, s ezt a dolgot a többiek is felismerték. Teológiai képzettség nem követelmény, rendszerint nem rendelkeznek vele az igehirdetők. (Kimondott testvérgyülekezeti teológia országunkban csak román nyelven van.)
A vezetés élén a prezsbiterek vagy véntestvérek állnak, amely vezetési formát gyakorolták az apostoli korban is.
Valljunk a hívők egyetemes papságát és egyenértékűségét, miszerint mindenkinek meg van a maga élő szerepe Krisztus testében. Így müködhet a gyülekezettel összhangban a külön tagok kegyelmi ajándékainak felismerése és gyakorlása - Isten dicsőségére, egymás javára és a világ elérésére.

Fő hitgyakorlatainkhoz tartozik a felnőttkeresztség (bemerítés), amely a Krisztusban való hitnek és új életnek a követő jele, így a bemerítkező személy megvallott hite alapján történik.
Más fő jellemző a hetenkénti kenyértörés (úrvacsora), amely csupán jelkép, benne Krisztus halálára emlékezünk és Őt imádjuk.

Istentiszteletünket a kenyértörés és az igehirdetés képezi, imádságokkal és énekekkel.

Hitelveinkhez tartoznak a protestáns hitelvek, de a reformátoroknál közelebb állunk ahhoz a nem egyházi vonalhoz, amit többek között John Darby, Müller György, C.H. Macintosh, Erich Sauer, Kiss Ferenc vagy William MacDonald elődeink képviseltek. Az alapokhoz tartozik a Szentháromságban és Krisztus istenségében való hit, a hit általi üdvösség, a Biblia tévedhetetlensége és kizárólagossága az isteni kijelentésben.
A hívők egyetemes papságát is valljuk, akik mindnyájan ki vannak hívva a világból, hogy Krisztust dicsőítsék és a Róla szóló örömhírt terjesszék. Így szeretnénk minél több embert elvezetni a csodálatos kegyelem megismerésére, amit Krisztusban megkaptunk.
Elutasítjuk a karizmatikus hitelveket, a biblián kívüli kijelentéseket, és a modern emberközpontú szórakozás-orientált istentiszteleti irányzatokat.
Diszpenzációs (korszakos tanítási) hitelveket vallunk, mely szerint az egyes üdvkorszakok el vannak különítve egymástól, most lévén a kegyelem korszaka (új szövetség), melyet a Gyülekezet nagy nyomorúság előtti (láthatatlan) elragadtatása követ; ez az elragadtatás a mi boldog reménységünk és várásunk, a mi áldott Vőlegényünkkel való találkozás.

Erdélyben

Erdélyben közösségeink többnyire Bihar, Szilágy, Kolozs, Maros és Hargita megyékben vannak (lásd a Gyülekezeteink oldalt). Gyökereink a 20. század eleje-közepe körül induló megújulásokra vezethetők vissza, külföldről többnyire Erich Sauer wiedenesti tanár és Kiss Ferenc budapesti orvosprofesszor munkásságához kötődve.
Gyülekezeteink magyar ajkúak, kivéve néhány vegyes illetve román ajkú gyülekezetet, akik velünk vágytak közösségben maradni.

Szellemben a hagyományos testvérgyülekezeti formákhoz csatlakozunk, jogilag az felekezetünk Úniója képvisel minket az állam felé.
Negyedévente közös konferenciát tartanak a gyülekezetek képviselői, így igyekezve az egységes látásokat és a közremüködést megvalósítani.